Nagyfeszültségű áramtorony távvezeték-torony

A Xuteng Iron Tower egyike a professzionális vezető kínai nagyfeszültségű elektromos torony átviteli vonaltorony gyártóknak, kiváló minőséggel és elfogadható áron. Üdvözöljük, lépjen velünk kapcsolatba. A nagyfeszültségű áramtorony átviteli vonaltorony építési módja.

A nagyfeszültségű áramtornyos távvezeték-tornyok nagy száma és széles elterjedése, valamint a bonyolult és változatos természeti és terepviszonyok nem kedveznek a nagy gépek szállításának és telepítésének. Kína gyakran alkalmaz rúdemelési módszereket. Az 1970-es években a 100 méter feletti tornyok esetében egy biztonságosabb fordított beépítési módot alkalmaztak, az acéltorony alsó rétegét teherhordó keretként használva. Felülről lefelé szakaszonként a helyére szerelték, egészében megemelték, és átmenetileg szálkötelekkel rögzítették. A tornyokat általában statikus elemzésre egyszerűsítik. A dinamikus terhelések, például a szél, a szaggatott vonalak és a földrengések esetében a dinamikus hatást általában a szélrezgési együttható, a szaggatott vonal ütközési együtthatója és a szeizmikus erő válasz együtthatója szorzatával számolják statikus elemzés alapján.

A nagyfeszültségű áramtornyok távvezetéki tornyainak belső erőszámítása megegyezik a torony- és árbocszerkezetekkel, de a következő két kérdést kell figyelembe venni:

① A huzal szélterhelésének hatása a toronyra. A huzal támasztópontjai közötti nagy távolság (általában 200-800 méter) és az oldalirányú lengés hosszabb ideje (általában 5 másodperc körüli) miatt figyelembe kell venni a szél egyenetlen eloszlását a vezeték mentén és a dinamikus hatást. a vezetéket a toronyon. Az 1960-as évek elején számos ország villamosenergia-osztálya tényleges tesztsorokat használt a vezetők maximális válaszreakciójának meghatározására erős szél esetén, és ennek alapján gyakorlati számítási módszereket dolgozott ki. Ezen módszerek egy része beépült a nemzeti szabályozásba, de különböző tényezők, mint például a terep, a mérőműszerek pontossága és az elemzési szint miatt ezek a gyakorlati számítási módszerek még mindig nem tükrözik pontosan a valós helyzetet. Az 1970-es évek közepén a véletlenszerű rezgés elméletét alkalmazták a vezetők széllökések okozta tornyokra adott dinamikus válaszának elemzésére. Ez a mérési adatokon alapuló, statisztikai fogalmakat és spektrális elemzést használó módszer a szerkezeti válasz valószínűségi csúcsának becslésére jobban megfelel a szél jellemzőinek.

② A huzalszakító erő hatása a toronyra. Ha egy huzal hirtelen elszakad, a tornyot érő ütközési terhelés nagyon rövid időn belül eléri a csúcspontját, és az egyes részek egymáshoz viszonyított értékei is változnak, így bonyolult tranziens kényszerrezgés, amelyet elméletileg nehéz kiszámítani. Általában az ütőerő csúcsértékét a helyszíni vizsgálati adatok alapján kapjuk meg, és ez alapján egy praktikus "huzalszakító ütközési együtthatót" dolgoznak ki, melynek értékei feszültségszinttől, toronytípustól függően 1,0 és 1,3 között mozognak. , és különböző részek.